Peloponnészosz, Ahaia

A Peloponnészoszi-félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a tengerbe nyúlva terül el, szebbnél-szebb tengerparti szakaszokkal tarkított területe teszi ki a kontinentális Görögország déli részét.

A Peloponnészosz középső-északnyugati részén helyezkedik el az Achaia régió, ami Görögország tengerparti kapuja Nyugat-Európa felé. Bár már Homérosz is említést tesz az Íliászban az akháj népcsoportról, a régióban található települések nagy részét a Mükéné bukása után ide vándorló telepesek alapították. Achaia történelmi múltjáról bőséges forrásanyagot találhatnak az ide látogatók nem csupán a múzeumokban, hanem a hegységek által körülölelt gazdag építészeti örökségeket szemlélve is.

Achaia kivételesen szép hegyvidéki területekkel és csodaszép tengerparti szakaszokkal büszkélkedhet. A Korinthoszi öböl legszebb homokos strandjai, a Panachaiko, a Helmos és Erymanthos hegységek büszke vonulatai olyan látványt nyújtanak, mely mindenkit képes lenyűgözni.

Az Achaia-régió székhelye és legfontosabb tengeri kikötője Patrasz, ahonnan rendszeres kompjáratok indulnak az olaszországi Brindisi, Bari, Ancona és Trieszt irányába. A város két kerületre osztott: az óváros számos neo-klasszikus építésű házacskával zsúfolt, illetve itt található a kastély is, amelynek parkjából remek kilátás nyílik az egész városra, illetve a Jón-tengerre is. Az alsó városrészben található a bevásárló negyed, ami sok kis apró üzletből, kávézókból, éttermekből áll, illetve az utazók megtekinthetik az itt épült a régi görög nemesi kúriákat is. Farsang idején igazi kavalkádba borul a városka, jelmezes emberek lepik el a kis utcákat, és mulatnak éjszakába nyúlóan. De nem csak a mulatozók találnak kedvükre való elfoglaltságot itt, hanem a kultúrakedvelők is, hiszen Patrasznak múzeuma és művészeti galériája, illetve egy, a milánói Scala mintájára épített színháza is van. Az igazi ínyencek pedig kipróbálhatják a nemzetközileg elismert Osteria Taverna étlapját.

Történelmi múltjából kifolyólag jelentős turisztikai vonzerővel bír a térségben található kis hegyi falu, Kalavrita is. 1821-ben Patrasz püspöke a Kalavritához közeli Lavra kolostorban tűzte ki a forradalmi zászlót, s később az itt kezdődött függetlenségi törekvések vezették ki Görögországot az Ottomán birodalom fennhatósága alól, s tették önálló állammá. Gyönyörű vasútvonal vezet ide Diafkoto-n keresztül, a vonatból kitekintve tavasz idején mindenfelé nyíló vadvirágok borította tájat láthatunk.