Kavala | Utazás, látnivalók

Kavála: Ahol magyar palotában dolgozik a városvezetés

Kavála Kelet-Macedónia legnagyobb kikötője. Szalonikitől 150 kilométerrel keletre fekszik, Thászosz szigetével szemben, amely természetes védelmet biztosít a Kaválai-öbölnek.

A 70 000 lakosú Kavála Görögország egyik legfestőibb városa, amfiteátrumszerűen építették fel a tenger fölé magasodó Symvolo hegy lejtőjére. A települést a Nesztosz és a Sztrimonasz folyó fogja közre.

Ahol Pál apostol partra szállt

Kaválát a szemközti Thászosz szigetről érkező telepesek alapították meg az i.e. 7. század végén. A város első neve Neápolisz volt.

Neápolisznak a kereszténység számára is nagy jelentősége van: Pál apostol missziós útjai során itt lépett először Európa földjére. Az apostol nem véletlenül érkezett ide: a római korban Kavála a Via Egnatia kereskedelmi út egyik legfontosabb állomása volt.

A ma is látható erődöt I. Justinianus bizánci császár építette a 6. században, a betörő barbárok ellen. A várat később az oszmánok kibővítették és megerősítették. Ők építettek a ma is jó állapotban lévő hatalmas vízvezetéket az 1500-as években. A város több mint félezer évig, 1378-tól 1912-ig volt az Oszmán Birodalom része.

Kaválában született 1769-ben Mehmet Ali, az egyik egyiptomi uralkodó dinasztia megalapítója. Szülőháza ma múzeum, az általa építtetett vallási iskola épületében pedig luxusszálloda található.

A magyar kereskedő palotája

Kaválát a „dohány Mekkájának” nevezték a 18-19. században, ugyanis akkoriban itt volt a dohányipar és kereskedelem központja.

Ebből az időszakból származik a város egyik fontos épülete, báró Herzog Péter magyar kereskedő 1895-ben építtetett palotája, amely ma az önkormányzatnak ad helyet.

Bevásárlóközponttá alakított dohányraktár

A város legnépszerűbb találkozóhelye az Eleftherias tér, míg a legnagyobb zsongás a Megalou Alexandrou sétálóutcában van, ahol divatos üzletek, kávézók és bárok sorakoznak egymás mellett, és egy egykori hatalmas dohányraktárból átépített bevásárlóközpontot is meglátogathatunk.