Talán semmi sem járul hozzá jobban Görögország jellegzetes alakjához a térképen, mint a Peloponnészoszi-félsziget ujjakra emlékeztető déli nyúlványai.
Félszigetből sziget
A hatalmas, több mint 21 000 km2-es félszigetet egykor csak egy keskeny földhíd, a korinthoszi iszthmosz kötötte össze a kontinenssel. 1893-ban a Korinthoszi-csatorna építése során átvágták a földhidat, azóta a Peloponnészosz valójában egy sziget.
Az eperfák birodalma
Peloponnészosz neve a görög mitológiából származik, és a Pelopsz nevű hősre utal, aki a monda szerint meghódította a területet. Jelentése Pelopsz szigete.
A középkorban Moreanak hívták a területet. A néphagyomány szerint az ideérkező keresztesek nevezték el így, mivel sok eperfát találtak, amelynek a görög neve moreai.
A hadakozó városállamok
Az ókori görög világban a Peloponnészosz megkerülhetetlen szerepet játszott. Itt található az első fontos égei kultúra, a mükénéi civilizáció központja.
A görög kultúra csúcspontján több nagyhatalmú városállam osztozott a szigeten: Spárta, Korinthosz, Argosz és Megalopolisz. Spárta Athén legfőbb riválisa volt, és ma is világhírű az elszánt harcosairól. A városállamok számos háborúban vettek részt, hol a perzsák, hol más görög városok ellen hadakozva.
A történelem rögös útján
A Peloponnészosz azt a történelmi utat járta be, amit Görögország nagy része: előbb a Római Birodalom, majd a Bizánci Birodalom, végül az Oszmán Birodalom része lett. Történetének különlegessége azonban, hogy nem került maradéktalanul török uralom alatt, mert a Velencei Köztársaság elfoglalta tőlük a félsziget egy részét.
Nyelv: Hungarian