Utazás Thessalonikibe

Thesszalonikit méltán nevezik Görögország második fővárosának. Ahogy Athén az ókori görög kultúra jelképe, úgy Thesszaloniki a bizánci Görögországé.

A Thermaikosz-öbölben épült, a tengerparton. A görög mércével még fiatalnak számító várost Kassandros (Nagy Sándor sógora) alapította felesége, Thessaloniké emlékére i.e. 315-ben. 25 falut csatolt hozzá, és a makedón lakosság hamar hellenizálódott. Pál apostol 50-ben érkezett először Thesszalonikibe, és ekkor kezdte el terjeszteni keresztény tanait. I.sz. 300-ban Galerius császár telepedett le a városban, így egy időre Thesszaloniki lett a Római Birodalom fővárosa. A 8. században innen indult hittérítő útjára Cirill és Metód. 1185-ben a normannok csaknem teljesen elpusztították a várost.

A 15. században kezdődő török megszállás, nagyon sok görög erőszakos halálát okozta. A görög függetlenségi harc hatására itt is lázadások törtek ki, a törökök ezeket rendszerint vérbe fojtották. A város végül 1912-ben szabadult fel, nem meglepő módon a város védőszentjének, Szent Demeter napján. A 2. világháborúban a zsidó lakosság szinte teljesen odaveszett. 55 ezer zsidót hurcoltak el Thesszalonikiből.

A Fehér torony Thesszaloniki jelképe. A 30 méter magas, 10 méter átmérőjű torony  ma múzeumként működik. Volt idő, amikor fehér helyett a vörös jelzőt használták rá, ugyanis a janicsárok börtöneként szolgált a török uralom idején.

A Szent Demeter bazilikát a város védőszentjének tiszteletére emelték, halálának helyszínén, az egykori római fürdő helyén. Dimitrioszt, azaz Demetert hite miatt végezték ki, mely a legenda szerint annyira erős volt, hogy megtérítette a gladiátorok közül az egyik leggyengébbnek számító Nesztort, aki a hittől olyan erőre tett szert, hogy legyőzte a császár legerősebb harcosát, Lieoszt. A templom egy tűzvészben szinte teljesen elpusztult 1917-ben, de az újjáépítése az eredeti terveket követte. Az öthajós bazilika főhajójának négy-négy oszlopa eredeti, különlegessége, hogy mindegyik másfajta márványból készült.

A városban egyébként 13 templom maradt fenn a bizánci időkből.  A nemrégiben átadott, és teljesen korszerű Bizánci Múzeumban nagyon értékes gyűjtemény tekinthető meg. A város főterén, az Aristoteles téren a tér névadójának szobra is megtalálható. Valójában klasszikus értelemben véve nem is egy tér, hanem a sétáló utcák találkozási pontja. Itt jönnek össze a helyiek, csoportokban állva, ülve vagy a kávézók teraszán egy frappé mellett beszélik meg a világ dolgait.  Innen továbbhaladva a Galerius diadalívhez érkeznek, amelyet a perzsák felett aratott győzelem emlékére emeltetett Galerius császár. Az épen maradt részeken maga a császár is látható, katonái körében. A Szent György rotunda innen már nincs messze. A rotunda eredetileg mauzóleumként szolgált, majd keresztény templom lett. A törökök dzsámivá alakították, majd később ortodox templommá vált.

A két nagy sugárút, az Egnatia és a Tsimiski üzletei, butikjai csábítják az arra járót. Élvonalbeli galériák, ízléses üzletek, modern épületek, és két híres piac is csalogatja a turistákat. Az árusok, a portékák, és a nyüzsgés lenyűgözi a betérőket.

Az élet pezseg Thesszalonikiben: tavernák, kávézók, éttermek, bárok. Minden este megújul a város: a szórakozóhelyek megtelnek, tele lesznek az utcák fiatalokkal. Nem hiába mondják, hogy sehol máshol nem lehet annyira élvezni az éjszakai életet, mint Thesszalonikiben. A klubok és bárok mellett a buzukik a legnépszerűbbek, ahol görög énekesek élő koncertet adnak. Thesszaloniki sokat költ kultúrára, a múzeumok mellett, mozik, színházak, koncerttermek sokasága várja az érdeklődőket. Neves fesztiválok, rendezvénysorozatok ismétlődnek évente, nem véletlen, hogy a város 1997-ben Európa kulturális fővárosa is volt.