Samos sziget | Utazás 2024

Héra és Pitagorasz otthona: ideális nyaralóhely

Samos pont olyan, amilyennek egy tökéletes görög szigetnek lennie kell: sem túl nagy, sem túl kicsi, meredek hegyvonulatokkal, olajfaligetektől és fenyőerdőktől zöldellő völgyekkel, véget nem érő homokos strandokkal, melyet a hamisítatlan görög mentalitás mellett egy cseppnyi ciprusi akcentus fűszerez.

Samos az Égei-tenger keleti oldalán található, Kis-Ázsia partjaitól mindössze 3 kilométerre. A 43 kilométer hosszú és 5-20 kilométer széles szigetet Törökországtól a Mükalé-szoros választja el.

Samos hegyvidékes sziget, ugyanakkor az Égei-szigetvilág legzöldebb gyöngyszeme. A legmagasabb, kopár csúcsokat leszámítva hegyoldalait dúsan zöldellő erdők borítják. Két legnagyobb hegye a Kerkis (1443 méter) és az Ambelos (1160 méter magas). Samos különleges, kissé trópusiba hajló éghajlata miatt itt nemcsak tavasszal, hanem nyáron is gyönyörködhetünk a lépten-nyomon virágzó növényzetben. Az itt termő növények kivételesen aromásak és erőteljes gyógyhatással bírnak.  A szigeten régen több mint ezer féle gyógy- és fűszernövényt ismertek.

Samos egyértelműen a természetjárók és a túrázók paradicsoma, a tenger szerelmeseinek pedig elég, ha annyit tudnak, hogy a Samos homokos öbleiben a kristálytiszta víz hőmérséklete nyaranta a 26 fokot is elérheti. A strandok közül több csak gyalogosan vagy vízi úton érhető el, így nagy zsúfoltságra sosem kell számítani.

Valószínűleg a rendkívül kellemes környezet miatt döntöttek úgy az ókori görögök, hogy itt építik fel Héra istennő szentélyét, aki a házasság és a születés védőszentje. A mitológia szerint az istennő Samos-on született, de máshol említik Zeusz és Héra mintegy 300 éves nászának helyszíneként is. A Héraion az ókori Görögország legfontosabb szentélyeinek egyike volt. A monumentális, 108-szor 55 méter alapterületű templomot 133 márvány oszlop tartotta. A húsz méter magas oszlopokból egy még ma is áll.

A sziget délkeleti partjának üdülőközpontja, Phythagoreio, a fővárostól 14 kilométerre található. Nevét az itt született matematikusról, Pitagoraszról kapta, akinek a kikötőben szobrot is állítottak. A Kerkis hegy keleti oldalán, Marathokambos-tól három kilométerre egy kis hegymászás után még Pitagorasz elmélkedésre használt barlangjába is betekinthetünk!